Nem ismerj�k pontosan az origami eredet�t. Sokan azt �ll�tj�k, hogy az origamit kb. k�tezer �vvel ezel�tt K�n�ban tal�lt�k ki, de val�sz�n�leg t�vednek.

Ez a felt�telez�s abb�l indul ki, hogy a pap�r feltal�l�s�t k�vet�en r�gt�n kital�lt�k az origamiz�st is, de ennek nincs alapja. K�n�ban felt�rtak olyan Han-kor el�tti leleteket, ahol pap�rt is tal�ltak, de ott origami nem volt.

A pap�r kandzsija eredetileg a selyemsz�v�skor haszn�lt seg�danyagot jel�lte. Azt is mondj�k, hogy a jap�n pap�r sz� eredete a ny�rfa (kaba) vagy a most egyszer�s�get, de r�gen ors�t, cs�v�t jelent� kan szavakb�l sz�rmazik. A ny�rfa k�rge, a f�b�l �s bambuszb�l k�sz�lt ors� is a sz�v�shez haszn�lt alapanyag volt. Ebb�l felt�telezhet�, hogy a pap�r nem hajtogatnival�, hanem seg�danyag volt Jap�nban.�������

Sokan �ll�tj�k, hogy Jap�nban a Heian-korban kezdtek origamizni. Ez is lehet, hogy t�ved�s. Van egy olyan t�rt�net, hogy egy ember pap�rb�l madarat form�zott �s azt val�di mad�rr� v�ltoztatta, egy m�sik mes�ben a f�h�s egy k�zzel k�sz�tett b�k�t pedig n�v�. Ezek azonban nem bizony�tj�k azt, hogy a pap�rt hajtogat�ssal form�zt�k-e �llat alak�ra.

Van a tat�gaminak �s a tat�nak nevezett csomagol�anyag, amit ma a kimon�, r�gen pedig a kozmetikai eszk�z�k �s mindenf�le m�s dolog csomagol�s�ra haszn�ltak. Ennek t�rt�nete t�volabbra ny�lik vissza, mint a Heian-kor, azonban ezt csak egyszer�en behajtott�k a n�gy sark�n�l, �gyhogy nem nevezhet� origaminak. A sint�ban haszn�lt f�gg�k, lampionok, az el�sztatott bab�k b�r mind r�gi eredet�ek, de egyik sem pap�rb�l k�sz�lt.

A Heian-korban kezdt�k haszn�lni az origami sz�t, de ekkor m�g m�st jelentett: az iratfajt�k egy t�pus�t, a hossz�ban kett�hajtottat. Az Edo-korban ezt az iratfajt�t a b�r�s�gokon haszn�lt�k. Az Edo-kor v�g�t�l S�v�ig az orimono, azaz „hajtogatott dolog” sz� haszn�lata terjedt el.

S�va �veiben kezdt�k a origami sz�t a mai jelent�ssel haszn�lni.

A r�gi origamik
A kutat�s jelenlegi �ll�sa szerint a legr�gibb origamir�l sz�l� feljegyz�s 1680-b�l sz�rmazik: Ihara Szaikaku verse. Ebb�l kider�l, hogy akkoriban f�leg esk�v� alkalm�val az ajt�t hajtogatott pap�rlepk�vel d�sz�tett�k.

Az Ogaszahara, az Isze �s az Imagava csal�d volt az, ahol legink�bb tov�bbhagyom�nyoz�dtak a szamur�jok t�rv�nyein bel�l az origamival is foglalkoz� r�szek. Ezekben meghat�rozt�k, hogy milyen alkalommal milyen lepk�ket hogyan kell hajtogatni, �s az aj�nd�khoz csatolt kis k�rty�t hogyan kell elk�sz�teni. Az Isze csal�d egyik tagj�nak feljegyz�s�b�l kider�l, hogy a Muromacsi-kort�l hagyom�nyoz�dnak tov�bb ezek a szab�lyok.����

A 18. sz�zadban az ukijoe k�peken �s a kimon�kon is megjelentek az origami-daru �s az origami-szolga/szerzetes mot�vumai. Az 1734-es Ranmazusiki-ben ezen a kett�n k�v�l a haj� �s a kincsesdoboz le�r�sa is szerepel. Adacsi Kazujuki Kajaragusza c. m�v�ben 1845-ben sok origami elk�sz�t�si m�dj�t �rja le.

1797-ben jelenik meg az els�, nyomtat�sban kiadott origamis k�nyv, a „Szenbacura orikatacsi”, azaz Az ezer daru hajtogat�sa. Szerz�je Akiszato Magakidzsima.

A Meidzsi-reform ut�n, az orsz�gnyit�st k�vet�en a jap�nok megismert�k a nyugati pap�rhajtogat�s m�v�szet�t is.

Forr�s: Szaku magazin