A go k�nai eredet�, k�r�lbel�l n�gyezer �ves t�bl�s j�t�k. Az eur�pai elnevez�s a jap�n 碁 (go) karakterb�l ered, de ink�bb 囲碁 (igo) n�ven nevezik ott, �s a go elnevez�st fenntartj�k a gomoku nev� j�t�kra, amely n�lunk am�ba n�ven ismert. A k�naiak 圍棋 (wei-qi, ejtsd: veicsi) n�ven nevezik, ami beker�t�s t�bl�s j�t�kot jelent. Kore�ban 바둑 (baduk) n�ven ismert.

Kital�l�j�r�l, keletkez�s�nek k�r�lm�nyeir�l pontos adataink nincsenek, de az igen val�sz�n�, hogy nem a sz�rakoz�s �s a j�t�k volt az eredeti c�lja. A k�nai mitol�gi�ban t�bb keletkez�si t�rt�nete ismert.

A k�nai legenda szerint Yao, a k�nai cs�sz�r (i. e. 2337–2258) a fia, Danzhu tan�ttat�s�ra haszn�lta, hogy fegyelmet, koncentr�ci�t, egyens�ly�rz�ket tanuljon. Egy hasonl� legenda sz�l ugyanakkor Shun (i. e. 2255–2205) cs�sz�rr�l �s fi�r�l, Shang Junr�l is.

Egy jap�n legenda szerint viszont k�t testv�r az �r�k�lt f�ld eloszt�s�ra haszn�lta, teh�t f�ldm�r�shez is lehetett k�ze. A k�s�bbiekben a haditudom�nyok m�vel�i is el�szeretettel tanulm�nyozt�k, val�sz�n�leg strat�giai tartalma miatt.

A t�rt�nettudom�ny annyit mondhat, hogy eredetileg az �kori k�nai j�sl�s eszk�ze lehetett: a go-t�bl�val modellezhett�k a vil�got, amelyen a fekete �s feh�r k�vek a pozit�v �s negat�v er�ket k�pviselt�k.

A legr�gebbi fennmaradt utal�s Konfuciuszt�l sz�rmazik, az i. e. 6. sz�zadb�l, K�n�b�l, �gy bizony�tottan a legr�gebbi, ma is j�tszott t�bl�s j�t�k. Id�vel n�h�ny szab�lyr�szlet m�dosult, �s a t�bla nagyobb lett, 13�13, majd 15�15, 17�17 �s v�g�l 19�19 (a p�ratlan sz�m jellemz�).

Az �si K�n�ban a k�nai sakk a t�megek, a wei-qi pedig a nemesek �s a tud�sok j�t�ka volt, amelyet a k�nai tusrajzol�ssal, a kalligr�fi�val egy�tt tan�tottak. Az els� g�val foglalkoz� k�nyv az i. sz. 1. sz�zadb�l val�, az els� lejegyzett j�tszma pedig i. sz. 250-b�l.

A 7. sz�zadban Jap�nba ker�lt wei-qi a 8. sz�zadban v�lt divatoss� a cs�sz�ri udvarban �s a 13. sz�zadban v�lt sz�les k�rben ismertt�. Jap�nban alakult ki n�h�ny �vsz�zad alatt a j�t�k ma haszn�latos szab�lyrendszere. A 17. sz�zad elej�n a leger�sebb jap�n j�t�kos, Honinbo Sansa lett az �jonnan megalakult Go-akad�mia, a Honinbo-iskola feje, az els� a korban megalakul� �s verseng� iskol�k k�zt. Ez a go fejl�d�s�t jelent�sen fellend�tette, �s kialak�tott�k a j�t�kosok �rt�kel�s�nek rendszer�t, amelyet m�s harcm�v�szetekb�l vettek �t. A korm�ny az iskola t�mogat�s�t 1868-ban sz�ntette meg, a Tokugava shogun�tus v�g�nek, �s a Meidzsi-restaur�ci� kezdet�nek �v�ben. A Honinbo iskola tisztelet�re az egyik rangos versenyt ma is Honinbo-versenynek nevezik.

A go n�pszer�s�ge igen gyorsan n�tt. Ma m�r t�bben j�tssz�k a vil�gon, mint a sakkot. Egyed�l Jap�nban mintegy 10 milli�an �zik sportk�nt, de m�s �zsiai orsz�gokban (f�leg K�n�ban, a Koreai-f�lszigeten, Tajvanon), az amerikai f�ldr�szen, s�t Eur�pa orsz�gaiban is nagyon sok akt�v j�t�kosa van. �rdekes m�don, ennek ellen�re Jap�nban p�ld�ul t�bben sakkoznak, mint g�znak. Igaz, hogy ez a jap�n sakk, �s nem a nyugati sakk. A go Jap�nban is amolyan elit sport�g, m�v�szet, m�g a jap�n sakk a t�megek j�t�ka.

A nemek egyenl�tlens�ge a g�ban t�rt�nelmi eredet�. Napjainkban ugyanakkor ez kezd kiegyenl�t�dni az er�s n�i j�t�kosok megjelen�s�vel. 2000 k�r�l jap�nban a manga �s anime kult�ra n�pszer�s�t�s�vel a go-�letben fiatal j�t�kosok t�megei jelentek meg. Ez a jelens�g a manga �s az anime nyugati el�ret�r�s�vel nyugaton is megism�tl�dhet.

Magyarorsz�gon kb. h�rom �vtizede v�lt ismertt� sz�k k�rben. Az ut�bbi �vekben hirtelen megn�tt ir�nta az �rdekl�d�s, �s a j�t�kboltokban is kaphat� m�r a go j�t�k. Jelenleg m�r t�bb akt�v magyar go-j�t�kos van, akik a nemzetk�zi go-�letben is elismer�st szereztek.

A j�t�kot egy 19�19-es t�bl�n j�tssz�k, azonban nem a mez�kre, hanem a vonalak keresztez�d�seire teszik a k�veket. Hagyom�nyosan s�t�t kezd, �s a neki jobb fels� sarokban szok�s kezdeni. (Ennek a hagyom�nynak az oka, hogy a mester, az er�sebb, a feh�r, �s a neki k�zeli sarokba helyezi a tanul� a kezd� l�p�st tiszteletb�l. Ez azonban t�nyleg csak hagyom�ny, nem r�sze a hivatalos szab�lyoknak.) Ezut�n feh�r �s fekete felv�ltva l�p. A l�p�s egy k� lerak�s�b�l �ll egy tetsz�leges �res poz�ci�ba (kiv�telt k�peznek bizonyos �n. „halott” helyek).

wikipedia