A s�gi egy sakkhoz hasonl� j�t�k, amelyet Jap�nban �znek, �s emiatt „jap�n sakk” n�ven is emlegetnek. Az eredeti �s a nyugati sakkt�l tal�n a legjobban k�l�nb�z� v�ltozat.

A leg�sibb ismert sakkvari�ns, az indiai csaturanga nyugat fel� terjedve a nyugati, �ltalunk legink�bb ismert sakk form�ja fel� v�ltozott, �szak fel� terjedve azonban m�s vari�nsok sz�lettek. A k�nai sakk v�ltozaton kereszt�l a s�gi legk�s�bb a 16. sz�zadban m�r kialakult Jap�nban.

A t�bla m�rete 9x9-es, a nyugati sakkal ellent�tben a vonalakat arab sz�mokkal, a sorokat pedig kandzsival (sz�moknak megfelel� k�nai �r�sjellel) jel�lik fentr�l lefel�. Nyugaton elterjedt a sorok bet�vel val� jel�l�se is. A b�buk k�z�l soknak van megfelel�je a nyugati sakkban, de ezeknek a l�p�sszab�lyai sokszor nem egyeznek meg. Van p�ld�ul kir�ly, lovas, fut�, b�stya �s gyalog, de emellett vannak arany- �s ez�stt�bornokok is. Ezek k�z�l a kir�ly, a b�stya �s a fut� ugyan�gy l�p, mint a nyugati sakkban. A l�p�sszab�lyokon k�v�l egy jelent�s k�l�nbs�g, hogy az ellens�ges t�rf�l utols� 3 sor�ba l�pve a legt�bb b�bu el�l�ptethet�, �s �gy er�sebb lesz (�j l�p�slehet�s�geket kapnak). Sz�m�t�g�pen ilyenkor a b�bu sz�ne piros lesz, �s megv�ltozik a felirata. A val�s�gban a b�but megford�tj�k, �s a h�t�n van az el�l�ptetett b�bu felirata. Nincs azonban a nyugati sakkhoz hasonl� �tv�ltoz�s az utols� sorban (gyalog helyett kir�lyn�). A legnagyobb k�l�nbs�g azonban az, hogy egy l�p�s alkalm�val a le�t�tt b�buk viszatehet�k saj�t b�buk�nt. Emiatt a b�buknak nincs is sz�ne, csak az ir�nyuk jelzi, hogy kihez tartoznak. Az ellenf�l b�buj�t teh�t a saj�t b�buim ir�ny�val megegyez�en betehetem a t�bla egy �res hely�re, �s onnant�l az az �n b�bum. A le�t�tt, de a j�t�kba m�g be nem tett b�bukat mindk�t j�t�kos jobb oldalon gy�jti a t�bla mellett, hogy amikor �gy d�nt, akkor betehesse �ket. Az ellenf�lnek pedig l�tnia kell ezeket ahhoz, hogy tervezni tudjon.

Mikor az egyik j�t�kosnak nincs szab�lyos l�p�se, akkor a j�t�kosnak fel kell adnia a j�tszm�t, �s ezzel elvesz�ti azt. P�ld�ul, ha a kir�ly mattot kapott. Profi �s komoly amat�r versenyeken a j�t�kos, aki hib�sat l�p, azonnal vesz�t. M�g k�t lehet�s�g van a j�t�k v�g�re: ism�tl�s (千日手 sennichite) �s patthelyzet (持将棋 jishōgi). Ha egy azonos j�t�k�ll�s n�gyszer megism�tl�dik ugyanann�l a j�t�kosn�l, akkor a j�t�k v�get �r. K�t �ll�s akkor sz�m�t azonosnak, ha nem csak a t�bl�n a b�buk vannak azonos helyzetben, de a "k�zben" is. Ugyanakkor a v�gtelen sakk eset�n a sakkot ad� j�t�kos vesz�t. Patthelyzetnek sz�m�t az, mikor mindk�t j�t�kos �gy �rzi, hogy m�r nincs rem�nye mattra, vagy tov�bbi b�bukat �tni. Ha ez t�rt�nik, akkor a figur�kat �sszesz�molj�k �gy, hogy a b�stya �s a fut� 5 pontot �r, �s a t�bbi figura (a kir�ly kiv�tel�vel) pedig 1-et. Az el�l�ptet�s nem sz�m�t ilyenkor. Az a j�t�kos vesz�t, akinek 24-n�l kevesebb pontja van. Profi m�rk�z�seken d�ntetlen eset�n azonnal �jraj�tsz�k a m�rk�z�st ellenkez� sz�nnel, esetenk�nt r�vid�tett id�vel. Ez el�g ritkas�g, �sszehasonl�tva a nyugati sakkal vagy a k�nai sakkal (Xiangqi-vel). Csup�n az amat�r j�t�kok 1-2%-n�l fordul el�.

wikip�dia